Minden, amit a bejárati ajtó méretekről tudni kell
A bejárati ajtó méretek automatikusan szóba kerülnek, ha ajtó cserére kerül a sor. A legtöbb otthonba tökéletesek a standard ajtóméretek, de könnyen lehet, hogy egyedire lesz szükség.
Hogy időt és pénzt spórolj, jobb képben lenni az ajtó méretekkel és a méretvétel helyes folyamatával.
- Mik a sztenderd bejárati ajtó méretek anyagtól és típustól függően?
- Mikor érdemes szabvány és mikor egyedi méretet választani?
- Hogyan kell helyesen lemérni az ajtó méreteket?
Ha pedig még az ehhez szükséges időt is megspórolnád és biztosra mennél a méretvételben keresd szakértő kollégáinkat, akik a helyszíni felmérés során profin felmérik az ajtó pontos méretét. Sőt, még az esetleges beépítési nehézségekre is fény derülhet.
Miért érdemes képben lenni az ajtó méretekkel?
A pontos ajtó mérettel energiát takarítasz meg.
Ha túl kicsi az ajtó az ajtónyíláshoz képest, akkor a beépítési hézag (az ajtó és a nyílás közötti rész) túl nagy lesz.
A túl nagy beépítési hézag pedig a legjobb hőszigetelési értékkel rendelkező ajtó hőszigetelési képességét is tönkreteszi. Mivel a hézagot jellemzően valamilyen habbal töltik ki, a túl nagy habrétegen könnyen áteszik magukat a bogarak vagy éppen idővel, ha megkezdni a hideg, egyszerűen befúj rajta a szél.
Így az ajtó méretek ismerete és pontos levétele közvetve a rezsiszámlára is hatással van.
A pontos ajtómérettel pénzt spórolsz.
Extrém esetben az is előfordulhat, hogy az ajtót egyszerűen nem lehet beépíteni a nyílásba, annyira el van csúszva a méret. Ebben az esetben nincs mese, új ajtót kell venni, ami legalább megduplázza az ajtó költségét.
Nem érdemes hát félvállról venni az ajtó méret kérdést.
A pontos ajtómérettel megóvod magad a stressztől.
Ha a fentiek bekövetkeznek, az biztosan nem egy Hawaii nyaralással ér majd fel, úgyhogy egy nagy adag stressztől is megkíméled magad, ha képbe kerülsz, milyen ajtóméretek vannak, és hogyan tudod helyesen felmérni az otthoni méreteket.
Bejárai ajtó méretek - az alap tudnivalók
Ajtó méretek értelmezése
Az ablak méretekhez hasonlóan, az ajtók méretét is szélességben és magasságban adják meg. Sok gyártó és forgalmazó az ajtó méretének megadásakor azt adja meg, hogy milyen falnyílásba illik az ajtó.
Ezért megkülönböztetünk névleges és tényleges ajtóméretet.
Névleges vs. tényleges méret
Az ajtó névleges mérete azt jelöli, hogy mekkora falnyílásba való a bejárati ajtó.
Ezzel szemben a tényleges méret oldalanként 2-3 cm-rel kisebb, pont azért, hogy a beépítéshez a megfelelő hézagot lehessen kialakítani.
Épp ezért a helyes méret megállapításához az ajtónyílás pontos mérete kell majd, de a méretvétel menetéről lentebb részletesen írunk.
Standard bejárati ajtó méretek
Alapvetően az átlagos bejárati ajtó méretek 210 és 260 centiméter közötti magasság között alakulnak, de gyakoribb a 210 körüli magasság.
A szélesség 90 centimétertől indul, a leggyakoribb 110 cm, de előfordul 140 centiméter széles bejárati ajtó is, főleg a fa ajtóknál.
A főbejárat esetén a standard magyarországi méretek építési szabvány szerint, a 100x210-es nyílást jelentenek.
Mellékbejáratnál 90x210-es a sztenderd nyílásméret.
Anyagtól függően is lehet eltérés a standart ajtóméretek között.
Műanyag bejárati ajtó méretek
Bár sok múlik a gyártón, azért vannak itthon sztenderd műanyag ajtó méretek.
A leggyakoribbak a 90x210, 100x210 és a 140x210 cm-es műanyag ajtók. ezek általában a legtöbb lakáshoz és házhoz tökéletesen megfelelnek.
Fa bejárati ajtó méretek
Fa ajtóknál a szabvány egy kicsit nagyobb méretnél kezdődik.
A leggyakoribb fa ajtó méretek a 110x210, illetve 140x210 centiméteres darabok.
Acél bejárati ajtó méretek
Az acél bejárati ajtókból is jellemző a sztenderd méret, amik általában a 90x210, 100x210 centiméter nagyok.
Az acél bejárati ajtónál a vastagságra is érdemes figyelni, ugyanis ezek már biztonsági funkciót is el tudnak látni és egy jól működő bevéső zárhoz minimum 5 cm vastag ajtólap kell.
Kétszárnyú bejárati ajtó méretek
A kétszárnyú ajtóknál is megfigyelhetőek sztenderd méretek, amik részben az újépítésű házakra vonatkozó szabványok miatt terjedtek el.
A szabvány méretek a kétszárnyú bejárati ajtók esetében a következőek:
- 150 x 210 cm,
- 180 x 210 cm vagy
- 200 x 210 cm.
Itt a méret alapvetően attól függ, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus kétszárnyú ajtóról van szó.
Bevilágitók és ajtó méret
Ha bevilágítót szeretnél, azt is figyelembe kell venni a méretnél. Ugyanis ezek értelemszerűen megnövelik az ajtó méretét, de például alapból szélesebb vagy magasabb nyílásba remek megoldást jelentenek az oldalsó vagy felső bevilágítók.
Bejárati ajtó méretre gyártás
Természetesen minden típusból lehet egyedi méretet gyártatni, legyen az szimpla vagy kétszárnyú ajtó.
Az egyedi méret előnye, hogy ha nem sztenderd a falnyílás, akkor nem kell toldani vagy bontani a falat.
Hátránya, hogy drágább lesz, mint a sztenderd méretű ajtó, hiszen a gyártási költség egy terméknél mindig jóval magasabb. Ráadásul ezekre jellemzően többet kell várni, mint a standard ajtókra, amik sokszor készleten elérhetőek.
Egyedi ajtóméretnél érdemes tehát mérlegelni, hogy mivel jár jobban időben és költségben is: a falnyílás átalakításával vagy egy egyedi méretű ajtóval.
Ajtó méretek mérése
Ha ajtó méretet veszel, akkor mindig a falnyílást kell mérned.
Érdemes merev vagy hajtogatható mérőeszközt (zollstock-ot) használni, ami nem hajlik el, és csökkenti a téves mérés kockázatát.
- lépés: A falnyílás magasságának mérése
A nyílást mindkét oldalon és középen is le kell mérni, hogy az esetleges falszerkezeti hibákból adódó méretkülönbségek ne okozzanak gondot.
Ha a magasság nem egyforma az egyes pontokon, akkor mindig a legkisebb magasságot kell figyelembe venni.
A magasságot mindig a kész, végleges, aljzatburkolattól (padló, parketta, kőlap) kell mérni.
- lépés: A falnyílás szélességének mérése
A mérést itt is több magassági ponton kell elvégezni, legalább alul felül és középen.
Mert esetleges méreteltérések esetén a falnyílás korrekciójára most még van lehetőség, de ha egy hiányos felmérés készül, a beépítésnél lehetnek váratlan meglepetések.
- lépés: A fal vastagságának mérése
A magasság után jöhet falvastagság mérése, a falnyílás minden oldalán, és több ponton. Ezzel tudod ellenőrizni, hogy egyenletes-e a falvastagság.
- lépés: Az átlók lemérése
A falnyílást átlósan is érdemes lemérni, mert ebből derülhet ki, ha esetleg nem derékszögű.
Nagy eltérés esetén kőműves munkára is szükség lehet, hiszen az ajtót mindenképpen vízszintes helyre kell betenni.
- lépés: A beépítési hézag kiszámolása
A felnyílás mérése után jön a beépítési hézag alapján az ajtó méretének meghatározása. A beépítési hézag oldalanként 2-2 centit jelent, vagyis jobbról balról 2 cm, és felülről 2 cm.
Általában új építésű házaknál jól be lehet azonosítani, hogy a 100x210-es helyre egy 96x208-as ajtó befér.
De ha már egy régi ajtót cserélünk, ahol az ajtó körüli falon van vakolat, akár többszöri festés, festés előtti javítás, akkor ez a méret mindig szűkül. Ráadásul, ha a beépítést követően készült el a káva és a spaletta, az tovább szűkítheti a nyílást.
Akkor is bonyolódik a helyzet, ha utólag szigeteled a házat, ugyanis ahhoz, hogy szigetelés valóban profi legyen, nemcsak a ház a falát, hanem a merőleges beugró részeit is kell szigetelni kell. Vagyis az ajtó előtti kávát is.
Ez megint módosítja a tényleges méretet, és a szigetelőanyag vastagságával szűkülni fog a bejárat mérete.
Ebből is látszik, hogy az ajtó méret megadása bár pofonegyszerűnek tűnik, sok helyen el lehet rontani.
Ha biztosra akarsz menni, kérj helyszíni felmérést!
A pontos ajtóméret meghatározásának bombabiztos módja, ha szakértőkkel egy helyszíni felmérés során méreted le az ajtót.
Így egyrészt biztos lehetsz benne, hogy nem lesz hibás a méretvétel a hibás mérés miatt, vagy akár a méretek megadásánál egy elütésből adódóan.
Ha pedig mégis hibás az ajtóméret, akkor a felelősség nem a tiéd, vagyis nem kerül majd többletköltségbe egy esetleges csere.
